Shared by eszpee
vannak nagyon fasza darabok köztük, ami nekem meglepetés volt, hogy nem gondoltam volna, hogy az egy szóval megfogalmazott "flickrizmus" ide is begyűrűzik. (szétszaturálás, vignette, stb.)

Büszkék vagyunk rá, hogy a 2008-as Sajtófotó pályázat összes díjazott képe megjelenhetett az Indafotón!

700 pályázó több mint 11 000 pályaművéből 203 díjazott kép született - ezek címkékkel kategorizálva megtekinthetőek a Sajtófotó Piállítás díjazott képek albumában, teljes képaláírással mind magyarul mind angolul.

Nézzétek végig az összes képet a Diavetítéssel!

Címkék alapján listázhatóak a díjazott fotósok is. Kedvcsinálónak néhány a díjazott képek közül:

Lobogj! - Mudra László – Mezőföldi Élet

Tűzraktár - Kömöz Gergely - szabadfoglalkozású

Pásztorfiú - Balogh Zoltán - szabadfoglalkozású Balogh Zoltán a 2008-as Indafotó Nyári Fotópályázat győztese)

A levegő királyainak drámái? Sasmérgezések - Reviczky Zsolt - Népszabadság

Édes anyatej - Kádár István - szabadfoglalkozású

Szociális ebédkihordó a nyolcadik kerületben - Hajdú D. András

Csepel Művek 2008 - Birton Szabolcs - szabadfoglalkozású

Marionett - Beliczay László – MTI-foto

Átlátszó - Kovács Anikó - sporthirado.hu

Egy szín, a vörös - Fazekas István

Késésben - Kovács Bence - Népszabadság

Repülő orrszarvú - Kertész Gábor - Népszava

Szolgálunk és félünk! - Földi Imre - MTI-foto

Shared by eszpee
kommerszebb vonalon a lindt is csinál fleur de sel-es étcsokit, és az is nagyon finom!

Sokakkal ellentétben nem vagyok egy nagy csokirajongó. Észre sem venném, ha néhány neves belga manufaktúra végleg becsődölne, ha pedig járvány söpörne végig a dél-amerikai kakaóültetvényeken, nem biztos, hogy én lennék az, aki felvásárolná a környező csokiboltok teljes árukészletét.

Tavaly azonban jó pár finom (vagyis drága) csokit végigkóstoltam, hátha csak én nem akadtam még rá az igazira, amiért képes lennék akár ezer kilométert is megtenni. Lassan feladtam, hogy méregdrága táblákat gyömöszöljek magamba anélkül, hogy maradéktalanul élvezzem is a dolgot. Annyira nekem nem voltak finomak. Nem a szokatlan párosításokkal volt a bajom, dehogy is, épp ellenkezőleg: ételben minden további nélkül örömmel megettem volna, ha a töltött csokoládék tartalmát - csoki nélkül :) - a tányéromon találom.

Egy nap azonban megláttam egy példányt, és azt gondoltam, ennek adok még egy esélyt. A csokoládéban nem volt semmilyen töltelék, egyszerűen csak tengeri sóval dúsították.
Én pedig teljesen rákattantam.  [.....]
             

(Tovább)

Shared by eszpee
Na, ez például elég jól hangzik.

Péntek este voltam a Tilos rádió Haladó című műsorában, a hírhedt szélsőjobboldali heccpublicistát, Szilyt kísértem. A Haladó horgászműsor egyébként, sőt, legyezőműsor (a legyezés a horgászsporton belül valami olyasmi, mint a szabadkőművesség, csak sokkal súlyosabb) , és hát mi is horgászunk a Szilyvel, ő még könyvet is írt a témában. (Nyilvánvalóan ordas eszméi ellenére a valaha megjelent legviccesebb horgászkönyvet követte el.) Na, ott, a Tilosban ismerkedtem meg Klément Ferivel, mivel ő az egyik műsorvezető. Igazán impulzív faszi, az a típus, akinek a véreres szemében látsz lobogni valami kiolthatatlan izét, tüzet nyilván, akinek folyton járnak a végtagjai, az arcizmai, akiben tombol az energia.

Feri pisztrángmániás. Ez mondjuk nem meglepő egy legyezőhorgásztól. Viszont ez az imádat nem merül ki a horgászatban és a vallásos áhitatban. Megvett egy jó nagy telket a Szentendrei-szigeten, ásott nyolc nagy árkot, és abban elkezdett pisztrángot tenyészteni. Sokezer halat.

Dunabogdány legvégében, a Duna-parton nyitott egy kis vendéglőt, a Siesta nevű, azt hiszem kávézóként futtatott helyet, ahol csakis a saját pisztrángait árulja. Sütve, füstölve. Ennyi a koncepció. Csak pisztráng, de azt a lehető legjobban. Tulajdonképpen halsütöde: télen is egy kis szabadtéri pulton sütik a halat, és ott helyben füstölik, csak frissen kábé fél óra, érdemes kivárni. Van még vargányaleves meg krumplik és saláta köretnek. Slussz.

Már a koncepció lenyűgöző, a magyar vendéglátásban szinte példátlan (a világban egyátalán nem az): nem keresi az egyébként igénytelen vendég kegyeit, nem slágerekre hajt, hanem egyetlen dolgot probál tökéletesre csiszolni.

Elmentünk szombaton Klément Ferihez, körbeautóztuk a várost, Szigetszentmiklóstól az M0-on, majdnem egy százas volt, de simán megérte. Biztosra mentem, persze, előtte körbekérdeztem a környéken lakó ismerőseimet: mindenki ismerte, mindenki imádta a helyet.

Szóval ilyen minőségű halat Magyarországon nem nagyon kapni. Egy-két csúcskonyha, szerencsés esetben tud ilyet. De nem 55 forintért dekánként. Egy normális adag, harmincdekás pisztráng 1700 forinton belül.

A halételek lényege mindig az alapanyag: a frissesség és a minőség. Azzal itt nincs, nem lehet gond: Feri ért a halhoz. Hogy most szarvasgombás pestoszerűség vagy kukoricadara vagy éppen erősebb fűszerkeverék megy rája, majdnem hogy mindegy. A csúcs a helyben, frissen, melegen füstölt pisztráng. A budapesti orosz kolónia körében is számon tartják a helyet, és az oroszok füstölt halban igen erősek.

Köretkérdésekben tudnék vitatkozni, főleg a salátadresszing ügyében, de Ferivel úgysem lehet, és nem is érdemes. Minek? A lényeg a hal: az tíz pontból tízes.

View Larger Map

Shared by eszpee
ez nagyon fontos lesz nagyon hamar.

Steve Coulson is a partner at The Advance Guard, a new media company that creates radical marketing programs using disruptive technologies, community platforms and social media.

So – you’ve set up a Facebook public profile for yourself, your brand or your company, and you’re starting to post content. Now what?

If you’re like me – a tinkerer and tweaker – you might be interested in ways to fine-tune your profile for maximum affect.  So here are five tips to optimize your activities on Facebook, including the right way to create profile and thumbnail graphics, how to show different content to Fans and non-Fans, creating DIY vanity urls, and how managing what and when you post can lead to greater success.

This post is part of Mashable’s Facebook Week. To discuss everything Facebook, join our authors and community at Mashable’s Facebook Page.

---

1. Creating the perfect profile picture

Facebook specs recommend that profile pictures should be 200px wide, while height can vary as needed. What is less documented is how the thumbnail that Facebook uses across the system is generated from this picture.

You’ll find the system crops images when generating a thumbnail, losing information around the edge. After some initial testing, we’ve determined that there’s a “title safe” area within all images. So when you create your profile image that’s 200px wide, allow a 12 pixel border around crucial information (such as typography or a logo) to allow for automatic cropping.

Also bear in mind that regardless of the shape of your profile image, Facebook thumbnails are square (with rounded corners), and sized based on the length of the shortest side of your image. So when designing rectangular profile pictures, make sure to keep your desired thumbnail imagery within a square boundary.

---

2. Optimizing your website’s Share Preview

A key strength of Facebook – especially for the new Public Profiles – is the viral spread of shared links into news feeds, using the Links application. When anyone links to your site using this, the application presents the user with a number of images from the page that can be chosen as a thumbnail to accompany the link. But if your site is mainly Flash-based, or has no suitable graphic components for a thumbnail, you should define a custom Share Preview image.

Facebook provides specific information on how to do this here - with a snippet of code to add to the HEAD of your website pages that points to your desired image.

Again, no guidance is given as to the perfect size for a Share Preview, but we’ve found that a 100 pixel square preview is optimal. This not only requires no resizing by Facebook, but also provides a suitable shape for Digg, which uses the same code to pull its own Share Preview (albeit reduced down to 48px square).

Note that the Facebook Links application will also pull the “Description” Meta Tag from your site into the news feed, so ensure that you have made this sufficiently explanatory. (You can also define the media-type icon that Facebook uses in feeds for your site e.g. blog, news, picture, video, etc – full details to be found at facebook.com/share_partners.php )

---

3. Displaying different content for Fans and non-Fans

Public Profiles now allow separate default landing areas for Fans and Non-Fans. This allows brands to display a “Become a Fan” incentive in an FBML box or Tab. A common request we’ve heard from brands is “Is there a simple way to display different content for Fans and non-Fans?” This allows for some interesting scenarios, from displaying a simple “Thank you” to people who become Fans, to incentivizing visitors to “Become a Fan to see exclusive content/promo code/offer.”

So here’s a quick hack for creating an FBML box that can be used on the Wall or Boxes page (or in its own Tab) that displays different information to different users, depending on their Fan/logged-in status:

1. Create a 1 cell borderless table, with a fixed height and width; for example, 100px.

2. Create and define a background image for that cell to the same dimensions, which contains the information you want NON-fans to see.

3. Create a same-sized image that contains the information you want Fans to see and insert that into the cell.

4. Use the following FBML tag to surround the cell contents - <fb:visible-to-connection><img src=”insert your image URL”></fb:visible-to-connection> .

This FBML Tag only displays its content to Fans who are logged in. So what we’re actually doing here is creating a table with a background image, and then covering it up with another one IF you’re a Fan. It’s a bit of a hack, but only takes five minutes to do.

Here’s some example code if you want to try it:

<table width="xx" height="yy" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0"><tr>
<td background="http://www.yourdomain.com/linkto/nonfans.jpg">
<fb:visible-to-connection>
<img src="http://www.yourdomain.com/linkto/fans.jpg" height="xx" width="yy" />
</fb:visible-to-connection>
</td></tr></table>

4. Creating your own vanity URL

While it’s rumored that Facebook will eventually open up vanity urls to all brands, for now only preferred partners get these (eg: http://www.Facebook.com/mashable). Until then, you can create your own with a domain redirect. If you own your own domain (and frankly, who doesn’t), set up http://facebook.mydomain.com to point to your profile. Easy to remember, easy to share. Obviously, the same tactic applies to profiles you may set up on Twitter, LinkedIn, etc, but this is most useful with those tricky Facebook URLs.

5. Defining a publishing schedule for your content

This isn’t really a tip, but more of a best practice. By creating a calendar to guide your updates, you will achieve the following benefits:

1. You can spread updates out so that you carry on a persistent but unobtrusive dialog with your Fans. Post too often and your page updates will start being hidden, or you’ll lose fans. Too seldom and you’ll be forgotten. Try to mix up different update types – a status update, a Link, a Note, a Photo or video update.

2. By creating a calendar, you can also schedule moderation periods for comments if you feel this is necessary for your brand. Most Interaction activity (including comments) will occur within 24 hours of an update before it drops out of Fans’ news feeds.

3. By recording all activity on a schedule, it’s easier to map it against exported stats data from your page’s Insights. This can show you Total Interactions around different content types to gauge which gets the most traction/conversation, and track Removed Fans against certain update types.

Steve Coulson is a partner at The Advance Guard, a new media company that creates radical marketing programs using disruptive technologies, community platforms and social media. He is also the author of About Face – a free white paper that steps businesses and brands through setting up their Facebook Public Profiles.

More Facebook resources from Mashable:

- 5 Elements of a Successful Facebook Fan Page
- You Might Not Love the New Facebook, But Brands Should
- New Facebook Pages: A Guide for Social Media Marketers
- HOW TO: Survive the New, New Facebook
- 30+ Apps for Doing Business on Facebook

Tags: brand, business, facebook, facebook page, facebook week, List, MARKETING, social network

Shared by eszpee
de tényleg.

Régebben írtam egy cikket a HG.hu-nak arról, hogyan kommunikálnak az európai rendőrök a formaruháikkal. Különösen érdekes volt összehasonlítani a tömegoszlatásra és más éles helyzetekre alkalmazott egységek (riot police) egyenruháit, amik alapvetően két kategóriába sorolhatók. Az egyiket nevezzük közszolgának, a másikat pedig kommandósnak. A kommandós - ilyen a magyar készenléti alakulatok és a legendás párizsi CRS zsaruk viselete, erősen uniformizáló katonai gyakorlóruha, célja a félelem és az arc nélküli fegyveres tömegben rejlő erő látszatának keltése.

A Londonban most zajló utcai összecsapásoknál készült fotókon a másik kategória figyelhető meg. Érdekes, hogy még a legdurvább viperázás és utcakőhajigálás is demokratikusabb látszatot mutat, ha a rendőrök nem ninjaszerkóban és teknősbéka alakulatban nyomulnak, mint Párizsban, Szöulban, vagy Budapesten. Láthatóan rendőrhiánnyal küzdenek egyébként Londonban: a képeken sok a tányérsapkás közszolga és a bowler hat-et viselő parkőr is, de mindannyian, még a bevetési egységek is figyelemfelkeltő sárga mellényt viselnek, a pajzsok is kisebbek, kevésbbé félelmetesek, mint a falként összeilleszthető, egész testet védő magyar változat.

Figyeljük meg a rendőr-arcokat is! Csupa békeidőhöz szokott, nyílt, joviális és döbbent tekintet, ezek a zsaruk eddig azért dolgoztak, hogy a városban flottul menjen a közlekedés, mindenki eljusson oda, ahová szeretne, kevesebb legyen a zsebtolvaj és a karamblolokat követő akadályok is a lehető leggyorsabban eltűnjenek az utakról. Most meg több ezer zavaros fejű szalonhippi követeli a vérüket üvöltve. A helyzet az, hogy mi a londoni rendőrökkel vagyunk lélekben.         

Shared by eszpee
Gyönyörű zenés-fotós-sztorizós időutazás.

Bella ciao

Margueriteclark nemrégiben rakta fel azt az izgalmas videót, amely két dalt egymás után lejátszva azt sugallja, hogy a máig népszerű olasz partizándal, a Bella ciao voltaképpen jiddis eredetű. A felvételt nemcsak a zene, hanem a háttereként összegyűjtött sok-sok klezmerzenész- és partizánfotó miatt is érdemes végignézni.

Una mattina Mi son’ alzato O bella ciao, bella ciao Bella ciao, ciao, ciao Una mattina Mi son’ alzato E ho trovato l’invasor. O partigiano Porta mi via O bella ciao, bella ciao Bella ciao, ciao, ciao O partigiano Porta mi via Che mi sento di morir. Se io muoio Da partigiano O bella ciao, bella ciao Bella ciao, ciao, ciao Se io muoio Da partigiano Tu mi devi seppellir. Seppellire Lassù in montagna O bella ciao, bella ciao Bella ciao, ciao, ciao Seppellire Lassù in montagna Sotto l’ombra di un bel fiore E le genti Che passeranno O bella ciao, bella ciao Bella ciao, ciao, ciao E le genti Che passeranno Ti diranno: „Che bel fior”. Quest’ è il fiore Del partigiano O bella ciao, bella ciao Bella ciao, ciao, ciao Quest’ è il fiore Del partigiano Morto per la libertà

Egy reggel felkeltem o bella ciao, bella ciao bella ciao, ciao, ciao egy reggel felkeltem és ott találtam a megszállót. Ó partizán vigyél el o bella ciao, bella ciao bella ciao, ciao, ciao ó partizán vigyél el mert érzem, hogy meghalok. Ha meghalok partizánként o bella ciao, bella ciao bella ciao, ciao, ciao ha meghalok partizánként el kell temess engem. El kell temess ott fenn a hegyen o bella ciao, bella ciao bella ciao, ciao, ciao el kell temess ott fenn a hegyen egy szép virág árnyékában. És az emberek akik arra járnak o bella ciao, bella ciao bella ciao, ciao, ciao és az emberek akik arra járnak azt mondják majd: „Milyen szép virág.” Ez a virág a partizáné o bella ciao, bella ciao bella ciao, ciao, ciao ez a virág a partizáné aki a szabadságért halt meg.

A felfedezés, írja Jenner Melletti a Repubblica Online 2008. április 12-i számában, Fausto Giovannardi borgo san lorenzói mérnök érdeme, aki autózás közben azon kapta magát, hogy a Bella ciao-t énekli a néhány héttel korábban, 2006 júniusában Párizsban vásárolt „Klezmer – Yiddish swing music” című CD egyik számára. Megállt. Elővette a CD-tokot, és megnézte az előadó nevét. Mishka Tziganoff ogyesszai cigány zenész volt, akivel a „Koilen” (Szén) című klezmer táncot 1919-ben New Yorkban vették viaszhengerre. A zenész családjáról – vagy inkább köröttük a századelő new yorki cigánynegyedének homályba burkolózó életéről – Robert Duvall 1983-ban filmet is forgatott „Angelo my love” címmel, amely az amerikai cigány kommentárokból ítélve olyanfajta kultuszfilmnek számít odaát, mint a Latcho drom Európában. Néhány részlete a youtube-on is látható. Akinek a teljes film megvan, szóljon!


Jenner Melletti cikkére Carlo Loiodice válaszolt a Carmilla Online május 6-i számában. Ebben rámutat, mennyi útja-módja van a motívumok átvételének és párhuzamos felhasználásának, s óvatosságra int: ha van is kapcsolat Tziganoff klezmer dallama és a Bella ciao között, azt valószínűleg több lépésben, bonyolult áttételek útján kell keresnünk, s nem szabad úgy rövidre zárnunk a dolgot, mint Giovannardi teszi, hogy biztosan a hazatérő amerikás olaszok hozták magukkal a dalt.


Loiodice érvelésének előzménye is van. Giovanna Daffini gualtieri parasztasszony, az olasz népzene egyik legnagyobb énekesnője, aki tizenhárom éves kora óta dolgozott a Pó-menti rizsföldeken, 1962-ben, 49 évesen énekli magnóra Gianni Bosio és Roberto Leydi etnomuzikológusoknak a „Reggel, amint fölkelek, a rizsföldekre kell mennem” kezdetű dalt, a Pó-menti parasztasszonyok munkadalát. „Daffini dalaiban”, írja Gianni Bosio „ott volt generációjának valamennyi asszonya, egy foggal-körömmel végigharcolt élet minden bátorsága, a minden áron felnevelt öt gyerek élete, a mindennapi létezésért optimizmussal és bátorsággal folytatott küzdelem”. Bosio közbenjárására vették fel Giovannát és férjét, az őt hegedűn kísérő Vittorio Carpit a „Nuovo Canzoniere Italiano” együttesbe, aminek ők jobb megélhetést, mi pedig az oly ritka autentikus olasz népzene néhány szép felvételét köszönhetjük.


Már az első néhány taktus után is nyilvánvaló, hogy a Bella ciao dallama és szövege ebből a dalból származik.








Giovanna Daffini: Alla mattina appena alzata (Reggel, amint fölkelek), a Giovanna Daffini: L’amata genitrice (1991) CD-ről

Alla mattina appena alzata o bella ciao bella ciao bella ciao ciao ciao alla mattina appena alzata in risaia mi tocca andar. E fra gli insetti e le zanzare o bella ciao bella ciao bella ciao ciao ciao e fra gli insetti e le zanzare un dur lavor mi tocca far. Il capo in piedi col suo bastone o bella ciao bella ciao bella ciao ciao ciao il capo in piedi col suo bastone e noi curve a lavorar. O mamma mia, o che tormento! o bella ciao bella ciao bella ciao ciao ciao o mamma mia o che tormento io t’invoco ogni doman. Ed ogni ora, che qui passiamo o bella ciao bella ciao bella ciao ciao ciao Ed ogni ora, che qui passiamo Noi perdiam la gioventù Ma verrà un giorno che tutte quante o bella ciao bella ciao bella ciao ciao ciao ma verrà un giorno che tutte quante lavoreremo in libertà.

Reggel, amint fölkelek o bella ciao bella ciao bella ciao ciao ciao reggel amint felkelek a rizsföldekre kell mennem. És a rovarok és a szúnyogok között o bella ciao bella ciao bella ciao ciao ciao és a rovarok és a szúnyogok között kemény munka vár rám. A kápó ott áll a botjával o bella ciao bella ciao bella ciao ciao ciao a kápó ott áll a botjával és a munkába görnyeszt minket. Ó anyám, micsoda kín! o bella ciao bella ciao bella ciao ciao ciao ó anyám, micsoda kín minden nap téged hívlak. És minden órával amit itt töltünk o bella ciao bella ciao bella ciao ciao ciao és minden órával amit itt töltünk a fiatalságunkat vesztegetjük el. De eljön a nap, amikor mindannyian o bella ciao bella ciao bella ciao ciao ciao de eljön a nap, amikor mindannyian a szabadságban dolgozunk.

A helyzetet bonyolítja, hogy 1965 májusában, a „Reggel, amint fölkelek” első nyilvános előadásai után egy bizonyos Vasco Scansani Giovanna Daffini falujából levelet írt az Unità kommunista napilapnak, s ebben azt állította, hogy a dalt ő írta 1951-ben a Bella ciao dallamára. Giovanna és férje készségesen el is ismerték, hogy ők valóban Scansani változatát adják elő, de ez csak egy a dal sok változata közül. A dolog nagy port vert fel, mondja Cesare Bermani az olasz „canto socialé”-ról, s mindenekelőtt a Bella ciao-ról Guerra guerra ai palazzi e alle chiese („Háború, háború a paloták és templomok ellen” – idézet az Internacionálénak a Marseillaise dallamára írt egyik 1874-es változatából) címmel írt tanulmánykötetében, s legfőbb eredménye az volt, hogy ráébresztette az olasz népzene kutatóit, „mennyivel bonyolultabb a népi énekesek világa, mennyi forrásból táplálkozik, s milyen mértékben figyelembe veszi a környező világ repertoárját, a közönség ízlését, sőt adott esetben még a népzene-kutatók elvárásait is”. 1974-ben egy újabb szerző is jelentkezett, Rinaldo Salvadore volt csendőr, akitől a dal egy 1934-ben (!) nyomtatásban is megjelent változata származott.


Az eredeti rizsmunkás-dal sok változata közül én hármat találtam. Az egyiket, amelyet 1906-ban (!) jegyeztek fel, D. Massa, R. Palazzi és S. Vittone közölték Riseri dal me coeur (Pó-menti tájszólásban: „A szívemből tör fel”) című kötetükben. A másodikat és harmadikat Riccardo Venturi közli a Bella ciao történetének szentelt nagyszerű honlapján. Az a „mindenféle értelmezési kísérletnek ellenálló sűrű köd”, amelyet Margueriteclark említ a dallal kapcsolatban, minden bizonnyal abból is fakad, hogy az általunk ismert partizándal szövege számos ilyenfajta dal parafrázisának és kontaminációjának eredménye – hasonlóan a mexikói forradalom ezerféle betoldással ismert „La cucaracha” (A csótány) című dalához, amelyről korábban írtunk. Számunkra ezek a foszlányok már összefüggéstelennek tűnnek, de a Resistenza résztvevői, akik ismerték az eredeti dalokat, pontosan tudták, melyik versszak melyik eredetinek a parafrázisa.

Alla mattina appena alzata o bella ciao, bella ciao Bella ciao ciao ciao alla mattina appena alzata, devo andare a lavorar! A lavorare laggiù in risaia o bella ciao, bella ciao Bella ciao ciao ciao! A lavorare laggiù in risaia Sotto il sol che picchia giù! E tra gli insetti e le zanzare o bella ciao, bella ciao Bella ciao ciao ciao e tra gli insetti e le zanzare, duro lavoro mi tocca far! Il capo in piedi col suo bastone o bella ciao, bella ciao Bella ciao ciao ciao il capo in piedi col suo bastone E noi curve a lavorar! Lavoro infame, per pochi soldi o bella ciao bella ciao Bella ciao ciao ciao lavoro infame per pochi soldi E la tua vita a consumar! Ma verrà il giorno che tutte quante o bella ciao, bella ciao Bella ciao ciao ciao ma verrà il giorno che tutte quante Lavoreremo in libertàaaaaaa!	Reggel, amint fölkelek o bella ciao, bella ciao bella ciao ciao ciao reggel amint fölkelek dolgozni kell mennem. Dolgozni odalenn a rizsföldön o bella ciao, bella ciao bella ciao ciao ciao! Dolgozni odalenn a rizsföldön a tűző napon. És a rovarok és a szúnyogok között o bella ciao, bella ciao bella ciao ciao ciao és a rovarok és a szúnyogok között, kemény munkát kell végeznem. A kápó ott áll a botjával o bella ciao, bella ciao bella ciao ciao ciao a kápó ott áll a botjával és a munkába görnyeszt minket. Nyomorult munka, kevés pénzért o bella ciao bella ciao bella ciao ciao ciao nyomorult munka kevés pénzért és az életed fogy el benne. De eljön a nap, amikor mindannyian o bella ciao bella ciao bella ciao ciao ciao de eljön a nap, amikor mindannyian szabadságban dolgozunk!
Stamattina mi sono alzata, stamattina mi sono alzata, sono alzata - iolì sono alzata - iolà sono alzata prima del sol. Sono andata alla finestra e ho visto il mio primo amor che parlava a un’altra ragazza, discorreva di far l’amor. Sono andata a confessarmi e l’ho detto al confessor. Penitenza che lui m’ha dato: di lasciare il mio primo amor. Ma piuttosto che lasciarlo son contenta mì a morir. Farem fare la cassa fonda e andremo dentro in tri: prima il padre e poi la madre e il mio amore in braccio a mi, e il mio amore in braccio a mi.	Ma reggel felkeltem ma reggel felkeltem felkeltem – iolì felkeltem – iolà felkeltem napfelkelte előtt. Az ablakhoz mentem és láttam első szerelmemet amint egy másik lánnyal beszélt arról, hogy szerelmeskedjenek. Elmentem gyónni s elbeszéltem a gyóntatónak. Azt a penitenciát adta: hagyjam el az első szerelmemet. De semmint hogy elhagyjam készebb vagyok meghalni. Koporsót készíttetünk és belefekszünk hárman: először apám-anyám aztán szerelmem, karjaimban aztán szerelmem, karjaimban.
E picchia picchia la porticella dicendo: „Oi bella, mi vieni a aprir”. E picchia picchia la porticella dicendo: „Oi bella, mi vieni a aprir”. Con una mano aprì la porta e con la bocca la gli dà un bacin. La gh’ha dato un bacio così tanto forte che la suoi mamma la l’ha sentì. Ma cos’hai fatto, figliola mia, che tutto il mondo parla mal di te? Ma lascia pure che il mondo ’l diga: io voglio amare chi mi ama me. Io voglio amare quel giovanotto ch’l'ha fatt sett’anni di prigion per me. L’ha fatt sett’anni e sette mesi e sette giorni di prigion per me. E la prigione l’è tanto scura, mi fa paura, la mi fa morir.	Kopogtat, kopogtat az ajtón és azt mondja: „Ó szépem, gyere, nyisd ki.” Kopogtat, kopogtat az ajtón és azt mondja: „Ó szépem, gyere, nyisd ki.” Egy kezével kinyitotta az ajtót szájával csókot adott neki. Olyan hangos csókot adott neki hogy az anyja meghallotta. De hát mit tettél, lányom, az egész világ rosszat mond majd rólad! Hagyd el, mit mond a világ, azt akarom szeretni, aki engem szeret. Ezt a fiút akarom szeretni aki hét év börtönt ült le értem Hét év és hét hónap és hét nap börtönt értem. És a börtön olyan sötét, hogy megrémít, hogy meghalok.

A Bella ciao tehát a Pó-menti rizsföldeken született – még a 19. század második felében, írja Bermani, aki szerint eredetileg a „bella, ciao” is egyfajta búcsú a munkában elvesztegetett ifjúságtól. De akkor honnan a kétségtelen kapcsolat Tziganoff klezmer dallamával?

Megkockáztatom a hipotézist, hogy a hatás fordított volt. Lehetséges, hogy a klezmer dal született a Bella ciao-ból, pontosabban a rizsmunkások dalából.


Jó tíz éve, a Gyulafehérvárról Budapestre tartó éjjeli expresszre felszállva váratlanul illusztris társaságban találtam magam. A kupéban ketten ültek: egy római egyetemi tanulmányaira visszatérő görögkatolikus román kispap és Jakubinyi György erdélyi katolikus érsek. Utóbbi a katolikus pap minden sztereotípiáját meghazudtolta. Ritka férfias jelenség volt, elbűvölő zsidó humorral, figyelmességgel és hatalmas műveltséggel. Az akkor még tizenkét órás utat egyetlen fantasztikus one-man-show-vá változtatta, úgy, hogy minket beszéltetett a legtöbbet, s mégis az ő történeteire emlékszem leginkább. Hogy senkinek ne legyen hozott fórja, ezért se mi ketten nem társalogtunk egymással magyarul, sem ők ketten románul (noha a kispapnak és nekem „meg volt engedve”, hogy egymás között hol az egyik, hol a másik nyelven értekezzünk), hanem időről időre, ahogy Jakubinyi indítványozta, „váltottunk”, olaszról franciára, franciáról latinra, németre, oroszra, görögre, héberre, bár az újhébernél – amelyen Jakubinyi, mint mondta, Elie Wiesellel levelezik, minthogy családjaik szomszédok voltak Máramarosszigeten, s máig folyamatos jó kapcsolatban vannak egymással – mindketten csődöt mondtunk. Akkor visszatértünk valami közérthetőbbre, amit az időközben előkerült érseki misebor is elősegített.


Ekkor mesélte el Jakubinyi, hogy ő voltaképpen Giacomini, s dédapja még fagylaltárusként – gelati! gelati! – jött Máramarosszigetre. Mégpedig nem máshonnét, mint Csernovitzból, amely akkor az osztrák Bukovinához tartozott, aztán 1940-ig Cernǎuţi néven Romániához, aztán Черновци néven a Szovjetunióhoz, aztán ugyanezen a néven Ukrajnához. Hasonlóan hányattatott sorsú várost többet is ismerünk a régióból. Az olasz cukrászok, mondta, a századfordulótól kezdve éppúgy uralták a piacot a Monarchia keleti felében és az orosz birodalomhoz tartozó Dél-Ukrajnában, mint az albánok az egykori Jugoszláviában, a hemsinek (muzulmán örmények) Törökországban, vagy az azeriek ma Iránban.


A Muzsikás együttes 1992-ben adta ki „Szól a kakas már” című lemezét, amelynek borítójára annak az archív fotónak a Péreli Zsuzsa által készített gobelin-változatát tették, amely Margueriteclark videóján is látható a klezmer zene hátterében. A lemezen annak a máramarosi zsidóságnak a zenéjét rekonstruálták, amelyet az 1940-es évek első felében szinte maradéktalanul elpusztítottak. A rekonstrukció, egy soha le nem jegyzett zene rekonstrukciója negyven évvel később történt, meglehetős pontossággal. Mi alapján?

A Muzsikásék azokat az öreg cigány zenészeket látogatták végig, akik annak idején a zsidók ünnepségein zenéltek. Ezek pontosan ismerték és a 90-es évekig megőrizték azokat a dallamokat, amelyeket a különféle eseményeken játszani kellett. Gheorghe Covaci, Toni Árpád és a többiek, amikor a Muzsikás előjátszott egy-egy dallamot, amelyet ők már negyven éve nem játszottak, azonnal felismerték a stílust. „Honnan van ez?” kérdezték. „Biztos, száz százalékig, ezer százalékig biztos, hogy ez zsidó zene.” S azonnal utánajátszották, mindazzal az árnyalattal és ornamentikával, amellyel annak idején a zsidó ünnepeken játszották.


A kilencvenes évek elején a Fonóban, az Utolsó óra sorozatban – amelynek keretében a még élő idős erdélyi, felvidéki, kárpátaljai népzenészeket hívták meg előadásra és lemezfelvételre Budapestre – egy azóta meghalt huszti prímás szólóestjén voltunk Katával. A nevére már nem emlékszem, de biztosan nem lenne nehéz utánakeresni. Az est egyik fénypontja az volt, amikor bemutatta, hogy ugyanazt a dalt hogyan játszaná a helyi magyaroknak, ukránoknak, románoknak, a mulatni vágyó orosz pártbizottságnak, odahaza a családnak, fellépésen a művelődési házban. Fergeteges volt. Mint Jakubinyi érsek a vonaton. Addig fel nem fogott pontosságú illusztrációi a mondásnak: „ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy”.


Márpedig ezen a vidéken, ahol együtt éltek zsidók, románok, ruszinok, cigányok, ukránok, magyarok, olaszok, oroszok, szlovákok, lengyelek, csehek, örmények, tatárok, a dallamok sem maradtak egy-egy nemzetiség kizárólagos tulajdonában. A „Szól a kakas már” magyar népdal – amely jelentős török-arab népzenei hatást is mutat – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kedves dala volt, mint Móricz Zsigmond említi Erdély-trilógiájában. „Taub Eizik hászid csodarabbi 1780 körül került Nagykállóra melamednek (tanítónak) a nagykállói rasekol gyerekei mellé”, írja Szabolcsi Bence zenetudós, „s ott később rabbi lett. A költői lelkű, természetszerető rabbi a legenda szerint mezei sétája közben hallotta a dalt egy pásztorgyerektől, s egy belső hang ellenállhatatlanul ösztönözte őt annak megtanulására. Megvette hát a dalt két forintért. Abban a pillanatban, amikor a vásárt megkötötték, a rabbi megtanulta a dalt, a pásztorgyerek meg elfelejtette. Azóta a felvidéki zsidóság magáénak érzi a nótát, és zsoltáros virrasztásai s egyéb vallásos ünnepei alkalmával mindenütt énekli, mivel annak szövegéből Messiást váró, allegorikus értelmet érez ki.”








Muzsikás és Sebestyén Márta: Szól a kakas már, a Magyar zsidó népzene (1992) CD-ről

A Muzsikás a lemezen számos magyar, román, ruszin és egyéb népzenei hatást mutat ki a Tiszától a Fekete-tengerig játszott zsidó zenében. Mindezt a régió zenei professzionistái, a hivatásos cigánybandák közvetítették a nemzetiségek között. Nem lehetséges, hogy az olasz gelateristi-vel, a piacot Nagykállótól Ogyesszáig uraló Giacominikkal, Valentinikkel és Giulianókkal a rizsmunkások dalai is eljutottak a Pótól Mishka Tziganoffig, aki – mint Dorogi Katalin rámutat a 168 órában Jenner Melletti cikkéről megjelent tudósításában – rendkívül jól ismerte a romániai zsidó zenei repertoárt is?


S hogy hogy néz ki az, amikor valóban egy zsidó dallamból lesz mozgalmi dal, arról a következő bejegyzésben írunk, kárpótlásul.

(Tullo archív fotói a Pó-síkságról)

Shared by setalosas
toroljetek ki a leveletekkel a szaros seggeteket

Shared by eszpee
Scoble elég jól leírja azt, amit minden szolgáltatásfejlesztő ismer, hogy minden változás ellen lesz egy rakás user, aki tiltakozik, és (főleg ezt részletezni) miért nem szabad hallgatni rájuk.

Why Facebook has never listened and why it definitely won’t start now

Shared by eszpee
Spike Jonze a másik kedvenc klipprendezőm, Gondryval szemben ő nem matat sokat, csak gyönyörű dolgokat csinál. Azért ha figyelünk, a részletek is nagyon rendben vannak, olyan szép élfényt kap az egyik deszkás, hogy majdnem sírva fakadtam.

New UNKLE video directed by Spike Jonze.

Shared by eszpee
Lehet, hogy megszűnik végre a gányolt régi IE installokkal küzdés?

This week Microsoft announced a new product for web developers called Expression Web SuperPreview.  It allows you to preview websites in multiple Internet Explorer browsers simultaneously, without having them installed.  The beta version was released on the eve of the MIX09 Developer Conference, which was earlier than expected.  You can download it here.

According to the Microsoft Expression Web blog, the versions of Internet Explorer made available within SuperPreview will depend on which version of IE you have installed on your system:

If you’re a web developer that’s been holding off on installing IE 7 because you won’t be able to preview your sites in IE 6, you’ll no longer have to worry about making the upgrade.  You can upgrade to IE 7 and still view pages in IE 6 with SuperPreview.

When you load a page into SuperPreview, you’ll see a side-by-side comparison.  You can zoom in as far as 500% and do a near pixel-by-pixel comparison, or zoom out as far as 21%.  When you scroll, the scrolling is synchronized across browsers, so you see exactly what appears within the same coordinates at the same time.

You can also click on and drag on the rulers to place markers across the page to get an easy view on how page elements are aligned within the different browsers.  Although the free version only allows you to compare IE browsers, it does have an image comparison you can use to compare a browser screenshot.  If you have a nice image capture that allows you to take screenshots of frames within applications (such as Jing), screenshots can provide a good comparison.

According to the Webdesigner Depot story about SuperPreview, the full version will include support for other non-IE browsers (Firefox, Safari, etc.).  Webdesigner Depot also reports the application will eventually support multiple browser sizes.  The beta preview only allows you to see what sites will look like in a browser at a 1024×768 resolution.

What free tools do you use to perform cross-browser comparisons?

Enjoyed the article? Please leave a comment and tell us what you think about it.

New on MakeUseOf …

• Follow MakeUseOf on Twitter. You won’t regret it!
• Get cheat sheets, cool PDF guides and more @ www.makeuseof.com/makeuseof-downloads/

• Test Your Site In Multiple Versions of Internet Explorer (4)
• Backup & Restore Your Internet Explorer Browser Settings (1)
• Top 11 must-have Internet Explorer Addons (27)
• Not To Miss Microsoft Software Giveaways for Developers (4)
• 8 Websites Every Microsoft .NET Developer Should Know About (6)

Shared by eszpee
A cikk nem ír róla, de a jamón ibéricok királya a bellota - ezt szabadon, makkos erdőkben tartott disznókból nyerik, akik a hízlalás utolsó periódusában már csak makkot ehetnek. Nagyon finom, kicsit diós íze van. Sajnos 30-40 ezer forint körül kezdődik kilója, de ha szeretitek a száraz sonkákat, egyszer kóstoljátok meg. (Érdemes Spanyolországban keresni, nem nagyon szokott exportra jutni belőle.)

A húsvét egyik alapvető étke, a keményre főtt tojás mellett a puhára főzött sonka. Nevezzük sonkának a malac hátsó combját, egészen a leválasztott körömig tartson hát a sonka, természetesen csülökkel együtt. Ezt hívják parasztsonkának, bánja a fene. A malac elől lévő izmos részét, amin jár, és amit hajlamosak vagyunk sonkának híni, nevezzük inkább lapockának, ha már levágtuk a körmöt, és felfüstöltük, mint a sonkát.

Vannak bohém helyen Európa latin részén, ahol a körmöt is fennhagyják, lapockán, sonkán egyformán. Sőt a spanyol népesség egy szerény kis etnikuma feketére is lakkozza, mi több, elnevezi, Pata Negra néven dobja piacra marketing okból.

Bizony, a sonkafélék csúcsa a hegyen hízó fekete sertésből nyert, eredetvédett Pata Negra. Különösebb fakszni nélkül néhány hétig tengeri sóban tartják, aztán pár évig érlelik, csak úgy a szélben lógatva, 36-38 hónapos korában a legjobb.

A szeletelése külön tudomány, az igazi sonkamestereket nagyjából annyira tisztelik, mint a torreádorokat. Igazi látványosság, ahogy kezelik a sonkát, eltart akár egy óráig, míg a négy-öt kilós paletát fölszelik, szinte átlátszó szeletekre.

Az olaszok sem maradnak le nagyon sonkaügyben, Párma környékén nem egyszerű sonkát gyártani. Szinte csak kihalás után lehet bejutni abba a szűk körbe, ami a tenyésztést, feldolgozást az ellenőrzése alatt tartja, nem véletlen hát a jó minőség, és a korlátozott mennyiség.

Nagyjából úgy készül, mint az iberico, vagy a serrano, bár az olaszok szívesebben használják a lapocka helyett a hátsó sonkát. Alapvető különbség a sertések között van. Nem győzik a tenyésztők egyre növelni a mennyiséget, ahogy nő a kereslet, úgy kell egyre több malacot nevelni.

A spanyolok mostanában arra is hajlandóak, hogy importáljanak sertést, akár Magyarországból is. Sok mangalica végezte serrano sonkaként, egyedül a Pata Negra készülhet eredetvédett jószágból.

Nekünk nincs tengeri szellőnk, ami évekig tudja azonos hőmérsékleten és páratartalommal szárítani a sonkánkat, érdemes hát füstölni, vagy füstöltetni. Lehetőleg magunk válasszunk malacot, ízlésnek megfelelően. Mint korábban írtam a disznóvágós posztnál, nem vagyok mangalitza fan. viszont azt elismerem, hogy mázsa környéki mangalitzából is lehet ízes parasztsonkát nyerni. Vágás után formázni kell a combot, le kell venni a körmöt. Ha kihűlt a hús, be kell sózni egy olyan edényben, amiben hetekig tudjuk tárolni. Egy kiló hűsra számoljunk 12-15 dkg sót, ezzel dörzsöljük be, hagyjuk levet engedni. A húslével naponta kell locsolni, hideg, de nem fagyos, olyan 3-4 fokos helyen tárolni. Három hét után mehet a sonka a füstre, hideg füstön 2-3 napig kell lógatni, készen vagyunk. Az nem jó jel, ha nem enged levet, de ne essünk kétségbe, tíz liter vízben vízben oldjunk fel két kiló sót, ebbe a kihűlt lébe tegyük el a húst, naponta forgassuk meg.

Vannak kitűnő sonkapáczok, én a korianderest szeretem, lásd itt, vagy itt.

Érdemes időben, húsvét előtt két-három hónappal nekivágni a sonka körüli teendőknek. Aki beéri a multik kínálatával, persze keresse bátran a boltit. De tudni kel, hogy egy iberico ára magas, még a magyar malacból készített serranoé is. A pármai, kassai sonkák sem olcsók, az autentikus magyar parasztsonka sem hozzáférhető 2-3000.- Ft/kg alatt. Lehetőleg ne árat vásároljanak, hanem minőséget.

Ne lepődjenek meg, ha a latin sonka elsőre nem ízlene. Füstös íz helyett inkább enyhe avas ízt fognak érezni, ami viszont nem kellemetlen, de nem ám.

Én legalábbis jobban szeretem, mint a háromnap alatt készülő dömpingsonka ízét.

Shared by eszpee
Azért ez rendben van.

Shared by eszpee
@ervin, ilyen alapon a profi boxolók órabére se rossz, ha az első menetben kiütik az ellenfelet...

Shared by eszpee
Ez mennyire zseniális!

Shared by eszpee
Egy magyar webes szolgáltatás, amit 10 éve használok, azért nem nagyon van másik ilyen. Boldog szülinapot NetPincér!

Shared by eszpee
És igen, visszavonhatjuk a küldést GMailben! Az erre biztosított 5 másodperc többször megmentett volna már...

New in Labs: Undo Send

Thursday, March 19, 20093:39 PM

Posted by Michael Leggett, User Experience Designer

Sometimes I regret sending a message the morning after. Other times I send a message and then immediately notice a mistake. I forget to attach a file or email the birthday girl that I can't make her surprise party. I can rush to close my browser or unplug the Internet — but Gmail almost always wins that race.

An email to the wrong Larry pushed me over the edge. I could undo just about any other action in Gmail — why couldn’t I undo send? Many people agreed, including Yuzo Fujishima, an engineer in the Tokyo office. My theory (which others shared) was that even just five seconds would be enough time to catch most of those regrettable emails.

And now you can do just that. Turn on Undo Send in Gmail Labs under Settings, and you’ll see a new “Undo” link on every sent mail confirmation. Click “Undo,” and we’ll grab the message before it’s sent and take you right back to compose.



This feature can't pull back an email that's already gone; it just holds your message for five seconds so you have a chance to hit the panic button. And don't worry – if you close Gmail or your browser crashes in those few seconds, we'll still send your message.

I've had Undo Send turned on for a while and it's saved me several times. Let us know if it saves you too.

Shared by eszpee
Nagyon vicces reklám, persze nem hisszük el, de akkor is.

Extreme sheep led art

Wednesday, March 18, 2009

Shared by eszpee
Te csak ne rakosgassál saját fejhallgatót a lejátszónkhoz, jó?! Méghogy a távirányító mögé jack dugó, mik vagyunk mi, kommunisták?

Apple confirms presence of proprietary chip in shuffle headphones, licensing fee

by Nilay Patel, posted Mar 16th 2009 at 4:09PM

A flurry of news broke out over yesterday regarding the proprietary headphones required by Apple's new iPod shuffle, and now that Monday's here and everyone's back in the office, some things are starting to get cleared up. For starters, both Macworld and Boing Boing Gadgets have confirmed with Apple and various third-party vendors that the new shuffle headphones do in fact contain a proprietary control chip, and that would-be headphone makers have to pay to license it from Apple as part of the Made for iPod program. Yep, that's bad news, confirmed -- but all hope for inexpensive accessories isn't lost, as we're told that the chip isn't encrypted or otherwise locked down in any way, so it's easily cloned by companies who'd rather not pay. Still, eschewing Made for iPod certification pretty much dooms a product to niche status in the Apple universe, so it's a pretty weak consolation -- when this all shakes out, we're guessing only Apple-taxed headphones will be widely available for the shuffle, and that makes the value proposition somewhat hard to see. Just say no, people.

Shared by eszpee
Egy 500-as Canon összeszerelését mutatják a videók. Elég szép.

Here’s some videos showing a Canon 500mm telephoto lens being thrown together at the factory, from kiln to the final testing (presented below in reverse order). Kind of a big deal, making a telephoto, and in part explains why we pay four figures for one of them:

And the glass being made:

Shared by eszpee
Ahogy végigkövettem a szememmel a kábelt, felszisszentem a végén. Kegyetlen.

Much like waiters and cooks, IT department guys are not to be trifled with. There are many reasons why, but on the top of the list you will find the Etherkiller.

Simply put, this fairly simple DIY device involving an RJ-45 connector spliced onto a power cord that will obliterate anything with an Ethernet port. Essentially you are running 120 VAC though a cable that likes something in the neighborhood of 2.2-2.8. From what I understand, the results can be gruesome and spectacular. The instructions on how to make one yourself are in the following link, but you know as well as I do that plugging this thing into your router is not going to be a good idea. [Fiftythree via Boing Boing Gadgets]

Shared by eszpee
@Bede, oké, köszi, akkor már estém se nagyon lesz :D

Shared by eszpee
Megvan a web legjobb sitejának legjobb oldala. Köszi Bede!

Shared by eszpee
Nagyon vicces reklám, persze nem hisszük el, de akkor is.

Extreme sheep led art

Wednesday, March 18, 2009

Shared by eszpee
Valójában ez pont, hogy ügyes. Az SZDSZ maradék szavazóit egy ilyen eredménnyel prímán lehet mozgósítani, mondván nézd, itt vannak a nácik, most ne törődj a korrupt, tehetségtelen politikusainkkal, szükség van a szavazatodra.

Nem szeretünk azon lovagolni, ha a magyar politikában valaki hülyébb, mint egy ötödikes. Elsősorban azért, mert akkor túl sok dolgunk lenne, azt meg utálnánk. Amikor viszont Magyarország Géniuszai csinálnak ostobaságot, muszáj szólnunk. Hát hogy lehet, hogy az Értelmiségi Párt még azt sem tudja, mi az Internet Nagykönyvének III. szabálya? Ugye ez az, amely szerint "ha sok az ellenséged, soha ne tegyél naiv szavazást a honlapodra". Ilyen hibát tényleg még egy Mypace-es tinédzser sem követne el.

Sajnos a Szabad Demokraták Szövetségénél senkinek nincs egy csepp esze sem. A párt, amely sok éve van teljesen eltévedve, viszont legalább a kampányaikat viszonylag normálisan meg tudják oldani, most igazán nagyot alkotott. Erről a 200001-es kampányukról már korábban is szóltunk, az ennek kapcsán a honlapjukra kirakott szavazás azonban csak tovább erősítette előítéleteinket.

A cigányok bűnöznek, a drogosokat le kell csukni, mindenről a zsidól tehetnek, és azonnal legyen határrevízió. Az viszont kétségtelenül pozitív, hogy a szavazás eredményei alapján még azok a terhelt emberek sem gondolják, hogy verni kell az asszonyt, akiknek haláltusájukat vívó politikai pártok honlapjának nyomkodása jelenti az esti szórakozást.

Shared by eszpee
Te csak ne rakosgassál saját fejhallgatót a lejátszónkhoz, jó?! Méghogy a távirányító mögé jack dugó, mik vagyunk mi, kommunisták?

Apple confirms presence of proprietary chip in shuffle headphones, licensing fee

by Nilay Patel, posted Mar 16th 2009 at 4:09PM

A flurry of news broke out over yesterday regarding the proprietary headphones required by Apple's new iPod shuffle, and now that Monday's here and everyone's back in the office, some things are starting to get cleared up. For starters, both Macworld and Boing Boing Gadgets have confirmed with Apple and various third-party vendors that the new shuffle headphones do in fact contain a proprietary control chip, and that would-be headphone makers have to pay to license it from Apple as part of the Made for iPod program. Yep, that's bad news, confirmed -- but all hope for inexpensive accessories isn't lost, as we're told that the chip isn't encrypted or otherwise locked down in any way, so it's easily cloned by companies who'd rather not pay. Still, eschewing Made for iPod certification pretty much dooms a product to niche status in the Apple universe, so it's a pretty weak consolation -- when this all shakes out, we're guessing only Apple-taxed headphones will be widely available for the shuffle, and that makes the value proposition somewhat hard to see. Just say no, people.

Shared by eszpee
Kicsit sztereotíp persze, de működik.

Milliószor kiderült már, hogy nincs európai értelemben vett párbeszéd az egyes felek között, folyamatos az árokásás és a sárdobálás, az alábbi grafikus táblázatból az is kiderül, miért.

A macesek szerint a Windows például csak a kékhalálról szól, a windowsosok játéknak nézik a Macet, a Linux szerint meg mindkét tábort kihasználja análisan és financiálisan valamelyik "gonosz" cég. Egyrészt szórakoztató hülyeség ez az összeállítás, másrészt meg már szinte South Park-i magasságokban jár, amikor a lehető legegyszerűbb nyelvezettel mutat rá bonyolultnak tűnő viszonyrendszerekre.

És különben is , szerintem tényleg csupa kékhalál minden, ami Windows!

Shared by eszpee
Egy 500-as Canon összeszerelését mutatják a videók. Elég szép.

Here’s some videos showing a Canon 500mm telephoto lens being thrown together at the factory, from kiln to the final testing (presented below in reverse order). Kind of a big deal, making a telephoto, and in part explains why we pay four figures for one of them:

And the glass being made:

Shared by eszpee
Ahogy végigkövettem a szememmel a kábelt, felszisszentem a végén. Kegyetlen.

Much like waiters and cooks, IT department guys are not to be trifled with. There are many reasons why, but on the top of the list you will find the Etherkiller.

Simply put, this fairly simple DIY device involving an RJ-45 connector spliced onto a power cord that will obliterate anything with an Ethernet port. Essentially you are running 120 VAC though a cable that likes something in the neighborhood of 2.2-2.8. From what I understand, the results can be gruesome and spectacular. The instructions on how to make one yourself are in the following link, but you know as well as I do that plugging this thing into your router is not going to be a good idea. [Fiftythree via Boing Boing Gadgets]

Shared by eszpee
Vida Tóni király.

Shared by eszpee
@Bede, oké, köszi, akkor már estém se nagyon lesz :D