Shared by eszpee

korrekt alapozó

 "Nem eszel húst? Buzi-e vagy?"

  Belga : Buzi-e vagy?

A Belga közérthető szociofotójából nem maradhatott ki a vegákat megérteni képtelen többség, de kimaradt a csípős, pedig a csípőset nem bíró magyarok is kapnak szépen az arcukba. A kolbász-pálesz-hegyeserős kötelékre épülő világrend nehezen veszi be az összetettebb ízeket, ízlelőbimbói régen elszenesedtek, vagy ki sem fejlődtek. Mindhármat imádom, mostanában tanultam meg mértékkel élni velük és örülni másnak is.

De csípős-függő vagyok. Ez egy mexikói férjig fajult, aki engedi ezt a fétist gyakorolni, sőt, lelkesen beszáll ő is a játékba. Anyósom egész habanerókat ropogtat cseresznye helyett. Nézzük meg a csípést, miért szeretjük, mások miért nem, és miért csíp másnap? Mik csípnek, mennyire? Egyáltalán, miért jó, ha fáj?

A hatóanyag, amire éhezik a függő a kapszaicin (C₁₈H₂₇O₃N, 8-metil-N-vanillil-6-nonenamide). Gyógyszer és méreg, kinek hogy adja ki. A felhasználó szempontjából elsődleges, legfontosabb tulajdonsága: lúgokban, alkoholban és éterben oldódik. Ha nagy a baj, a hideg víz ezért nem ér semmit, a pálesszel öblögetés annál hatásosabb, feltéve, ha tud valaki pálesszel öblögetni. Főleg egy "olyan" aki nem bírja a csípőset... Íztelen, szagtalan vegyület, de ingerli az idegvégződéseket, ezért csíp. Ingerlését az idegek megszokják, ezért remek fájdalomcsillapító, eltompít, az agyat nyugtató termelésére ösztönzi. Ezért lehet vele enyhe szippantásnyi lazulást elérni, heveny nyáladzással összekötve. Olcsó könnyűdrog, csak bírni kell. A másnapot is. A kimeneti nyílást csak a nem megfelelő emésztéssel rendelkező egyedeknél ingerli, akinek rendben a rendszer, felszippantja az anyagot. Különösen, ha az megfelelő mennyiségű vivőanyagot tartalmazott (zsír, alkohol), ezért megy a húsokhoz olyan szépen. Magában túl nagyot üt.

Minden paprikában a kapszaicin hat, de mindegyikben más mennyiségben található, akár egy fajtán belül is mutathat eltérést a csípés, és a feje mindig erősebb. A paprikánkénti erőt a Scoville-skálán találhatjuk meg, ami az édes zöldpaprikától a tiszta kapszaicinig sorolja a közismertebb paprikafajtákat. Mexikó erős a középmezőnyben, de Délkelet-Ázsia nyer. A Scoville-skála tesztalanyokkal kóstoltatott, higított paprikalevekre épül, szubjektív, de mivel jól ismerem a szereplő paprikák egy részét, szerintem nagyjából rendben van, itt a legismertebb paprikákat kiegészítettem pár kulináris és személyes tapasztalattal, a teljes skála itt található, a paprikákon kívül rengeteg, nálunk nem forgalmazott szósszal.

• a csúcs:tiszta kapszaicin
• US szabvány könnygáz, mert a kapszaicin arra is jó, vagy Önök még nem nyúltak paprikás kézzel a szemükbe? És még hova? Na ugye.
• Naga Jolokia: Guinness rekorder, a világ legcsípősebb paprikája. Indiai paprika, angol tenyésztésű változata a Dorset Naga, az már enyhébb. Nem ehető. Tényleg. Fűszer.
• Chile Habanero: Első mexikói versenyző már ehető és rendkívül finom. Elsősorban szószokat készítenek belőle, de ecetesen is meg lehet próbálni, kapható itthon (Culinaris, Ázsi bt, láttam már hiperben is). A Yucatán félszigeten nő, ezért a környék konyhájának jellegzetes fűszere, elengedhetetlen egy Cochinita Pibilhez, ami az egyik kedvencem, itthon is kivitelezhető fogás. (sertéscombot marinálok frissen facsart narancslé és achiote(annato-mag, Culinaris, Ázsia Bt) fokhagyma, babér, bors keverékében, másnap felrakom főni a lében. Amikor puha, kézzel szétszálazom, kukoricatortillába töltöm és megfejelem előző nap ecetbe és felaprított habaneroba áztatott lilahagymával.)
• Scotch Bonnet: Az habanero és a Jolokia rokona, ez a karibi változat.
• Thai paprika - A csilipaprikák legkonkrétabb képviselője, a mi macskapöcsünk, a tabasco paprika, a chile piquin, a piri-piri rokona, picik és méregerősek. Éles csípés, amiben nincs más, csak a lehengerlő támadás. Savas, vad, mégis kicsit színtelen.
• Cayenne bors - ami nem bors, hanem paprika, pontosabban csilipaprikák őrölt keveréke. Zöldségekhez, pikáns édességekbe nagyon jól használható.
• Zöld hegyeserős (saját beszúrás, ide helyezném) - kenyér, kolbász, paradicsom, újhagyma és zöld hegyeserős, de szép is az...
  
  
• Almapaprika - Ecetesen klasszikusnak számít az édeskés almapaprika, pörköltek nélkülözhetetlen kisérője, de én egyszer lecsót főztem belőle . Véletlenül, egy divatmagazin céges bulijára. A piacon, szemüveg nélkül csak mutattam a zöldségesemnek a távoli kupacot, ő meg már nem sokat kérdez... Láttak már Vuitton táskás díszcsajt zokogva és taknyát-nyálát-sminkét folyatva lecsót tolni? Én igen. A tíz kiló paprika kicsumázásától két napig égett a kezem, pedig rámentem körömlakk-lemosóval is.
• Chipotle - szerelmem, hű kísérőm, napi betevőm. A jalapeno füstön szárított változata. Édes-fűszeres-füstös-húsos és csípős. Ecetben eltéve, tejszínnel turmixolva, barnacukorral felfőzve, mindenhogy jöhet, hülyítettem már meg vele pacalt is, kisebb palotaforradalmat kiváltva az új ízzel, mert a pacal szent tehén, tudtam meg.
• Jalapeno - a másik szerelmem, kicsi zöld, mozikban is hozzáférhető ecetes alakban. Az egyik leggazdagabb ízű paprika, kis mérges szivárvány. Felvágni a kis testét, bele egy darab olvadós sajt, palacsintatészta és hirtelen kisütni. Üt.
• Tabasco piros klasszik szósz - csak csíp, nem ízesít, unalmas, a Bloody Mary koktél kelléke
• Poblano - Kis kedves meglepetés, szép nagy zöld paprikák, egyik édes, másik halálos méreg. Két csodálatos fogás is készül belőle, a Chile en Nogada és a rajas (laskára vágott paprika tejszínnel felfőzve, tortillával)
• Peperoncino - a Peperoncino utolsó helye érthetetlen, sikítoztam már tőle nem egyszer. A nagyszerű aglio olio peperoncino elhagyhatatlan alapanyaga.
• édes paprikák - nem szeretem az édes paprikát, egyáltalán, paradicsomos vagyok

És Önök, tudnak élni csípős nélkül? És ha nem, mit szednek?

egzotikus paprika lelőhelyek: Culinaris, Ázsia bt, Nuevo Progreso, Tacos Locos (Erzsébet krt 39) esetileg Auchan, Cora