Fehér lapok mögé bújtatja titkait a kormány

Üres papírokat kaptunk a Miniszterelnöki Hivataltól, amikor a 2006-os zavargások idején tartott kormányülések összefoglalóit kértük ki. Bár jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy a dokumentumot nem lehet teljesen titkosítani, a hivatal úgy érzi, teljesítette, amit a törvény előír, még úgy is, hogy minden szót kitörölt a szövegből. Az illetékes államtitkár a megváltoztathatatlan, sötét múltra és nehezen meghatározható fogalmakra hivatkozik.

Döntéselőkészítő adat

Döntést megalapozó, döntés-előkészítő adat az adatvédelmi törvény szerint minden olyan információ, amely az adott szerv hatáskörébe tartozó döntések meghozása során menet közben felmerül: ilyenek például az előzetes tanulmányok, de a miniszterek egymás közti vitái is. Az adatvédelmi törvény szerint az ilyen adatokat 10 évig nem kötelező nyilvánosságra hozni.

Mit lehet titokká nyilvánítani?

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény szerint államtitok olyan adat lehet, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit.

Ajánlat

• Miniszterelnöki Hivatal
• Társaság a Szabadságjogokért

Ajánlat

• Belenézünk a kormányülések összefoglalóiba
• Nyilvánosak lesznek a kormányülések összefoglalói
• Kiad néhány eddig titkolt dokumentumot a MeH

Sztráda infoSMS

Ne sétáljon csapdába! Időben értesülhet az autópályákon és az M0-s autóúton a lezárással, eltereléssel járó balesetekről, a felújítási munkálatokról. Megtudhatja, mikor veszélyes a pálya havazás vagy jegesedés miatt, és mikor adnak át új szakaszokat. Fizessen elő Sztráda infoSMS szolgáltatásunkra! Megrendeléshez küldje a SZTRADAK hívószót egy # jellel (#SZTRADAK) SMS-ben a 777-es rövid hívószámra!

Az infoSMS szolgáltatást T-Mobile ügyfelek vehetik igénybe. Havidíja (illetve Domino ügyfelek esetén 30 napos időszaki díja) 399 Ft. A 777-re küldött SMS díja 72 Ft.

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát!SzófociWord SoccerBilliárdMakaóAmőbaSakkStrip PókerPóker Texas Hold'emDámaTorpedóPassziánszSudokuWild WestIQ kártyaPexesoPuzzleHoki

Minden érdemi adatot törölt a Miniszterelnöki Hivatal a 2006 őszi kormányülések összefoglalóiból, amelyeket az [origo] egy januári bírósági ítéletre hivatkozva kért ki.

Az [origo] a 2006. szeptember 1-től november 15-ig terjedő időszak (az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatalának ideje) és a 2008. szeptember 1-től 2009. január 20-ig terjedő időszak (a globális hitelválság és a többször újratervezett költségvetés ideje) alatt megtartott kormányülések összefoglalóit és mellékleteit kérte ki a MeH-től. Azt reméltük, ezekből a dokumentumokból többet tudhatunk meg arról, hogy az adott időszakokban hogyan reagált a kormány, milyen módon értékelte a kialakult helyzetet, milyen javaslatok merültek fel a miniszterek heti rendszerességgel tartott munkamegbeszélésein.

A MeH üres papírokkal, teljesen kitakart, fehér lapokkal tudta le az adatkérést, pedig jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy az általunk kért dokumentumokat nem lehet teljes egészében visszatartani. Kiderült azonban, hogy a MeH egységesen államtitokként kezeli a 2008 előtti kormányüléseken történteket.

A kabinet döntéseit előkészítő, a kormány által követett politikai, gazdasági irányvonalat meghatározó ülésekről szóló dokumentumokat a MeH korábban egységesen titkosnak tekintette arra hivatkozva, hogy azok döntés-előkészítő adatokat tartalmaznak (erről lásd keretes anyagunkat). A kormányülések összefoglalóinak megszerzése azért vált mégis lehetővé, mert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet januárban megnyerte 2008 februárjában indított próbaperét: a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta, hogy a dokumentumok önmagukban nem lehetnek teljesen titkosak. Csak az iratok egyes, államtitoknak vagy döntés-előkészítő adatnak számító részei titkolhatók, a bíróság döntése szerint a dokumentumokat a meg nem ismerhető adatok kitakarásával ki kell adni.

A bírósági döntés után kikértük a két említett időszak kormányüléseiről szóló összefoglalókat, amelyeket a MeH a törvényes határidőn belül el is juttatott hozzánk. Az adatok, információk kitakarásában ugyanakkor váratlanul szorgalmas munkát végeztek: a 2008-as összefoglalók esetén a dokumentumokat sűrű fekete csíkok tarkítják, a 2006-os összefoglalók esetén pedig a dokumentumok összes oldalát fehér lappal letakarva, válogatás nélkül üresen küldték el.

Kétféle titkolózás

A hiányzó adatok visszatartásának alapvetően kétféle oka van - tudtuk meg Tordai Csabától, a MeH jogi és közigazgatási államtitkárától. Az összefoglalók írásáért és kezeléséért felelős Tordai szerint a 2008-as anyagot főleg a benne lévő döntés-előkészítő adatok miatt nyirbálták meg, a 2006-ost pedig azért, mert a bírósági döntés ellenére még mindig államtitoknak számítanak a MeH szerint. 2006-ban ugyanis még minden ilyen anyagot egységesen államtitoknak minősítettek, így azok most is titkosak. 2008 februárja óta viszont nem minősítik (titkosítják) az ülések összefoglalóit, ezért ezekből már csak a döntés-előkészítőnek tartott adatokat vehetik ki.

Az államtitoknak nyilvánított, üresen kiadott 2006-os dokumentumok szigorúan titkos mivoltát a címlapon és minden egyes oldal tetején-alján nagy nyomtatott betűkkel jelzik a készítők. A baj csak az, hogy 2006 júliusában már alkotmánybírósági (AB) határozat is kimondta, amit most az ítélőtábla a gyakorlatban alkalmazott: titkosítani az egész összefoglalót nem, csakis az egyes adatokat lehetett volna, a titoktörvény szigorú előírásainak megfelelően (a feltételekről lásd második keretes anyagunkat!).

A MeH a 2006. őszi zavargásoktól egészen 2008 februárjáig tehát úgy titkosította az anyagokat, hogy közben gyakorlatilag folyamatosan megsértette az alkotmánybírák 32/2006-os határozatában megjelenő elvet. Ezt a módszert csak akkor függesztették fel, amikor 2008-ban a TASZ megindította a próbapert. Tordai Csaba az [origo]-nak megerősítette, hogy attól a hónaptól kezdve nincsenek államtitokká nyilvánítva a dokumentumok.

Tordai Csaba védelmébe vette a MeH által követett gyakorlatot: szerinte azok nem sértik az Ab határozatát, mert nem "egészében titkosított dokumentumok". Az irat "államtitok" feliratú címlapján fel van tüntetve, hogy "I. rész": ez jelenti a 10-18 oldalas iratok majd teljes terjedelmét, üres lapjait, amelyek a kormányülésen történtekről szólnának. A dokumentum végéhez azonban 1-2 lapon - egyedüli információként - hozzá van csapva kitakarás nélkül az adott ülésen részt vevők névsora, és ez egyes példányokon római II. szám alatt szerepel, ami érthető második részként. Ezért - Tordai szerint - úgy kell értelmezni az iratot, hogy csak az összefoglaló "első részére" vonatkozik az államtitok minősítés, míg a másodikra nem, tehát a MeH szerint az sem igaz, hogy az egész anyagot egy az egyben titkosították volna.

A MeH nem is hajlandó a korábbi titkosítás megváltoztatására, hiába születtek azok az Ab tiltása után. Tordai indoklása szerint hivatalosan senki nem kérte fel a hivatalt az államtikok felülvizsgálatára. A TASZ perében a bíróság sem tudott állást foglalni az adatok titkosításának jogszerűségéről, mert a bírák - a titkok mivolta miatt - nem ismerhették meg a törölt adatokat. "A bírósági ítélet azt mondta ki, hogy a dokumentumok másolatát a meg nem ismerhető adatok kitakarásával ki kell adni; ez alapján az államtitok államtitok marad, és nem kerül a fénymásolatra" - mondta Tordai. A per végén a TASZ is azt kifogásolta, hogy ma Magyarországon még a bíróság sem tudja felülvizsgálni egy államtitokká minősítés jogosságát.

Titkolózás lelkiismeret szerint

Hasonlóan összetett probléma bújik meg a másik fajta titkosítás, a döntés-előkészítő anyagok kérdése mögött. "A kormány testületként működő szerv, amelynek kifelé egységes álláspontot kell mutatnia" - utalt arra Tordai, hogy a közös álláspont természetesen viták, egyeztetések, kompromisszumok során jön létre. "Ha ezek a belső viták a nyilvánosság elé kerülnének, azzal hatalmas nyomás nehezedne a kormány tagjaira."

Egyáltalán nem tisztázott azonban, hogy meddig tart a döntés-előkészítő adat fogalma a gyakorlatban: azt maga az adatkezelő határozza meg, szinte ellenőrizhetetlenül. "Az államtitoknál fekete-fehéren eldönthető, hogy mi nem adható ki, ebben az esetben azonban ennyire egyértelmű válaszok nincsenek" - mondta az államtitkár, aki az [origo]-hoz eljuttatott dokumentumokat személyesen cenzúrázta. "Én a legjobb szakmai lelkiismeretem szerint csinálom, de persze nem léphetek fel azzal az igénnyel, hogy az én döntéseim jelentik az egyetlen helyes utat" - fogalmazott.

A 2008-as összefoglalókban például ott merült fel bennünk kétely, ahol az előterjesztések utáni "szóbeli különfélék" - hozzászólások, felhatalmazások stb. - lejegyzésénél rengeteg miniszter hozzászólása elejétől a végéig törölve volt. Nem csak a viták informatív részét, de azt sem hagyták a dokumentumban, hogy ki szólalt fel. Pedig a gazdasági válság idején már abból is következtetést lehetne levonni a kormány munkájára nézve, ha kiderül, hogy a tucatnyi törölt passzusból hány köthető a pénzügyminiszter nevéhez, mennyi rendkívüli közlendője volt a pénzügyminiszternek az ülésen. A MeH által elküldött anyagokból azonban úgy tűnik, hogy egy szövegközi név is döntés-előkészítő anyag.

Tordai szerint ez valóban érzékeny terület, és bíróságon lehetne felülvizsgáltatni. "Nem volt azonban eddig arra bírósági precedens, hogy ilyen esetben a bíró meghatározza, pontosan hol vannak a nyilvánosság határai" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte nem is vállalkozna rá egy bíró sem, hogy megmondja, hány szónak kellene a nyilvánosságra hozott, részben törölt szövegben maradnia. "Én próbáltam elvszerű lenni, és minden olyan helyen, ahol a kormány az előterjesztést az eredetitől eltérő tartalommal fogadta el végül, ott az adatvédelmi törvény alapján azt kitakartam" - mondta az államtitkár. Az ülés végi hozzászólásoknál szintén kivett mindent, ami folyamatban lévő ügyeket érintett, így aztán tényleg semmilyen belső vita vagy nézeteltérés nem maradt a kiadott anyagokban..

Lehetséges jogorvoslatok

A leírt problémák mind azt mutatják, hogy a kormányzati titkolózás jelenleg teljesen ellenőrizhetetlen - mondta Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelmi és információszabadság programvezetője. A szakértő szerint ilyen helyzetekben valóban nem lehet rámondani a MeH-re, hogy jogsértő, csupán sejteni lehet, hogy nincs minden rendben. Hüttl a megoldást abban látná, ha a kikért, részben titkos dokumentumokon nem a titoktartó, hanem egy független ember, például egy bíró végezné a kitakarást. "A bíró átnézné a dokumentumot, és a titoktartó elmagyarázná neki, hogy mi miért titok; a bíró pedig vagy elfogadná az érvelést, vagy nem" - vázolta a szerinte ideális helyzetet.

Ennek a megvalósítására ugyanakkor eddig semmilyen lépés nem történt, ezért jelenleg az egyetlen jogorvoslati lehetőség az adatvédelmi biztoshoz benyújtott panasz. A biztos az egyetlen, aki az államtitkokba is belenézhet, és ha panasszal fordulunk hozzá, ellenőrizheti, hogy a kitakart információkat jogszerűen titkolja-e az adatgazda. Az adatvédelmi biztos hivatalában az [origo] megkeresésére azt mondták, hogy egy ilyen vizsgálat mindenképpen hónapokat vesz igénybe.