Az NBT adása néhány perce megszakadt, először csak kimerevedett a kép, nyitva maradt a kissé zilált hajú bemondó szája, majd egy kis zenét kevertek alá, végül eltűnt a kép és valami bukolikus régi, thai vidéket bemutató kisfilm indul el. De nem tart sokáig a videóklip sem, visszajön a bemondó, izgatottan olvassa a legfrissebb híreket, a háta mögött egy tévéprojektoron pedig folyamatosan mutatják az állami televízió épülete elé kiszorított sárga ruhás tüntetőket. A kamera az üvegajtó mögött, az ajtót rendőrök biztosítják, kint pedig a botokkal felfegyverkezett sárga ruhások mennek körbe, keresik a rést a pajzson. A bemondók nem a stúdióban ülnek, valami előszobát rendezhettek be nekik kapkodva, kopott barna írósztalon egy laptop és rendetlen kupacban írólapok.

Forradalmi helyzet, bár tény, Bangkok bizonyos területein már legalább két éve permanens forradalom zajlik. Igaz, ma kicsit messzire merészkedett a 20-30 ezer tüntető, a husángokkal, késekkel és golf ütőkkel (!) felfegyverzett tömeg reggelire elfoglalta az állami NBT televízió székházát és megszakították az adást, majd a miniszterelnöki hivatalt és egyéb kormányzati épületeket vették ostromzár alá. Meg akarták akadályozni, hogy a kormányzati dolgozók bejussanak munkahelyükre, s hogy a kormány ne tudjon ülésezni. Sikerrel jártak, mert a miniszterelnök, Samak Sundaravej délután már nem a megszokott kormányszóvivői teremben, hanem a hadsereg főparancsnsokságán tartott angolul nemzetközi sajtótájékoztatót, melyet a tévék élő egyenesben közvetítettek.

A különböző tévécsatornákon folyamatosan mennek a beszámolók, ezek nem riportok, jobbára vágatlan felvételek a thai zászlókkal, sárga pólókba és fejkendőkbe öltözött ide-oda vonuló tüntetőkről. Egy részük a minisztériumok udvarában ülve tüntet, néhol van hangosítás is, ahol felbukkannak az ellenzéki szónokok, de láttam olyan képet is, ahol már-már majálisba hajlott a „forradalom”, egészen ritka ilyen helyzetben szerintem a szintetizátoros zenész a színpadon. Bár sokan attól tartottak, hátha újabb puccs lesz és jönnek megint a katonák, a hadsereg főparancsnoka délelőtt jelezte, ők kivárnak és figyelnek, nem avatkoznak közbe, a rendteremtés a rendőrség feladata. Egyelőre úgy tűnik a rendőrség is türelmesen vár, állnak a tüntetések szélén, terelgetik a tömeget, de semmi durvaság, keménység, még mosolyognak.

A thai forradalom és tüntetés több mint két éve a mindennapok része, Népi Szövetség a Demokráciáért (PAD – People's Alliance for Democracy)  néven szervezik a mozgalmukat, s annak idején Thaksin miniszterelnök kiebrudálását szerették volna elérni. Az anti-Thaksin rally egyik vezetője Sondhi Limthongkul egyébként szintén milliárdos (bár jóval szegényebb, természetesen), médiamogul, korábban pedig Thaksin üzlettársa és barátja. A katonai diktatúrát követő demokratikus választás után újra kezdődtek a PAD tüntetések, véleményük szerint ugyanis az új miniszterelnök, Samak Sundaravej nem más, mint Thaksin embere. Ezért minden egyes héten újabb ürügyet találtak arra, miért is kellene Samaknak azonnal lemondania és távozni a politikából. Sondhi a mai nap büszkén jelentette be győzelmét, amikor a tömeg elfoglalta a miniszterelnöki hivatal udvarát: „Egy tapodtat sem mozdulunk, amíg nem történik politikai változás. Ha a rendőrség, azt akarja, hogy távozzam, akkor meg kell ölniük és csak a holttestemet vihetik innen.”

A PAD ezúttal túl messzire ment, minden türelemnek van határa – jelezte Samak (a képen balra) miniszterelnök a hadsereg főparancsnokságán tartott sajtójékoztatóján, ahol bejelentette, az egykor rendőrfőnökként szolgáló Kowitt Wattana miniszterelnök-helyettest bízta meg a rendteremtéssel. A külföldi újságírók szokásokhoz híven rámenősen kérdezgették Samakot, aki látható magabiztossággal válaszolt. Nem, esze ágában sincs lemondani, mert demokratikus választáson szavaztak rá az emberek, több tízmillió állampolgár szavazott rá, ehhez képest 20-30 ezer tüntető nem oszt, nem szoroz. És egyébként is, ha lemondana, akkor mi lenne a következő lépés, mi következne utána? Úgy érzi, a tüntetők cél nélkül akarnak rombolni. Az egyik újságíró nekiszegezte a kérdést: mit szól a vádhoz, hogy ő csak Thaksin proxyja. Samak látható ingerültséggel utasította vissza: „Én én vagyok, nem pedig Thaksin. A saját jogomból lettem miniszterelnök, nem használtam Thaksin pénzét!”

(Fotók: Nation, Bangkok Post).