Először is nézzük meg ezt a videót, 4 perc:

Ha tovább érdeklődnénk, íme egy ZÉRÓ nehézségű brokkoli-krém leves (a tálaláson összeszartam magam, bocs), illetve kedvencem a stuffed saddle of lamb.

Aki ezek után nem akarna rohanni a konyhába ételeket készíteni, az ne is olvasson tovább. Mégis, ki ez a fickó, Gordon Ramsay?

Alapvetően egy kiugrott focista, majd szakács 21 éves szakmai múlttal, mára híres televíziós franchise személyiség, és egy top-gasztro hálózat emblematikus figurája. Egy bunkó seggfej. A nevét viselő étterem az egyetlen három Michelin csillagos Londonban. (Angliában összesen három ilyen étterem van egyébként. Magyarországon összehasonlítás képpen EGYETLEN CSILLAGOS SINCS.)

Nem elég, hogy gyakorlatilag a business már önjáró, lealacsonyodott az amerikai prosztó média szintjére, és most “Hell’s kitchen” nevű cooking-reality kiszavazó showt csinál Amerikában. Láttam a 4-es season első részét, rettenetes.

A tökéletes üzletember? A tökéletes showman? A tökéletes chef?

Fogalmam sincs. Nehéz megérteni a faszit. Biztos, hogy egy nagyon erős márka. Az üzletéhez tartozó éttermekben ugyan nem jártam (ha-ha), de a brutális finomsággal és kompetenciával kidolgozott weblapja alapján nagyon jó lehet az összes. Íme például a címlap, döbbenetesen egyszerű és finom, mint az ételei:

Vagy négy amerikai éttermének logói:

Tényleg, itt nincs más hátra, csak sírni. Amikor teljesen világos, hogy amiről álmodozunk az itt van. Gordon Ramsay megcsinálta. A francia konyhai iskola üzletet a kegyetlen média ballépések ellenére (mert ezek a showk azok) remekül viszik előre. És ott van, a gravitáció magához vonzza a sok tehetséget, akik mind őt fogják még magasabbra emelni.

A food kibaszott Ozzy Osbourne-ja.